Tíz életbölcsesség J. K. Rowlingtól
J. K. Rowlingnak, a Harry Potter világhírű szerzőjének az élete nem mindig volt csupa pompa és ragyogás. Sőt, számos nehézséggel kellett megküzdenie. Jól tudja tehát, milyen akadályokat gördíthet az ember elé az élet. Ezért is hiteles tőle mindaz a bölcsesség, amit megoszt velünk. Íme, itt van közülük tíz.
1. „Nincs szükségünk mágiára ahhoz, hogy megváltoztassuk a világot, mindannyiunkban ott lapul ugyanis az erő, ami ehhez kell: a képzelet ereje.”
(Fantázia szükséges ahhoz, hogy célokat képzeljük el, és tűzzünk ki magunk elé. Ha hiszünk bennük, elérhetjük őket.)
Picasso szerint minden, amit el tudsz képzelni, az valóságos
2. „Sosem fogod igazán megismerni magad és a kapcsolataid erősségét, amíg mindkettő meg nem mérettetik valamilyen csapás által.”
(Teher alatt nő a pálma – tartja a közmondás. Erőnket leginkább valamilyen akadály leküzdésekor kell latba vetnünk. Igaz barátaink pedig azok, akik a nehézségek idején is kitartanak mellettünk, és támogatnak minket.)
3. „Teljesen mindegy, hogy mennyi pénzed van, az önbecsülés titka ugyanis az, hogy megtaláld, amiben a legjobb vagy.”
(Sok gazdag ember egyáltalán nem szereti azt, amit csupán a pénzért csinál. Tehát nem tiszteli magát annyira, hogy azzal foglalkozzon, amit szeret. Mert a tevékenységben, amit szeretsz, bizonyára jó vagy. Ha e téren sikereket érsz el, nő az önbizalmad.”)
A pénz nem boldogít - nem ez a megoldás
4. „Tényleg a kövérség a legrosszabb tulajdonság, amit egy ember birtokolhat? A kövérség rosszabb dolog a megvesztegetésnél, a féltékenységnél, a sekélyességnél, a hiúságnál, az unalmasságnál vagy a kegyetlenségnél? Számomra nem.”
(A vékony testalkatot eszményítő világban a súlyfelesleg a legnagyobb bűnök egyike. Számtalan kövér ember emiatt bűntudattal küszködik. Rowlingnak itt igaza is van, meg nem is. Mert valóban nem a kövérség a probléma, hanem a torkosság, büntetése pedig korántsem a kellemetlen megjelenés, hanem a túlevés miatti betegségek.)
A szépségideál koronként és kultúránként változik
5. „Akár egy mesénél, az életben sem az számít, hogy milyen hosszú, hanem, hogy mennyire jó.”
(Mondják, azok az emberek könnyebben néznek szembe a halállal, akik jól, helyesen éltek. Mert úgy érzik, teljes volt az életük.)
6. „A mi döntésünk, hogy megmutatjuk, milyenek is vagyunk valójában a képességeinken túl.”
(Egy ember nem azonos azzal, hogy tud regényt írni, szépen énekel vagy pillanatokon belül kirak egy puzzle-t. Személyiségünk lényege a jellemünkben rejlik. Abban, hogy mennyire vagyunk becsületesek, odafigyelünk-e a másikra, igazat mondunk-e. Van, akinek e téren vannak problémáik. Fogyatékosságunk vállalása elindíthat bennünket a pozitív változás útján.)
Nem a képességeinkkel vagyunk azonosak
7. „Sosem szégyelltem, hogy depresszióban szenvedtem. Soha. Minek is kellett volna? Nagyon nehéz időszakon mentem keresztül és büszke vagyok rá, hogy túltettem magam rajta.”
(A depressziós embernek gyakran mondják, szedje össze magát. S mivel a depresszió éppen azzal jár, hogy a szenvedő, legalábbis egy darabig, képtelen magát összeszedni, a sok „biztatásra” bűntudatot érez, és szégyelli a helyzetét. Nem kell. A depresszió az emberi élet velejárója.)
Nehéz időszakon keresztülmenni annyit jelent, mint élni
8. „Van egy lejárati dátum arra vonatkozóan is, hogy a szüleinket hibáztassuk azért, mert rossz irányba terelték az életünket: a pillanat, amikor már elég idősek vagyunk hozzá, hogy belássuk, a felelősség csakis a miénk.”
(Rowling itt az érett személyiség egyik fontos ismérvét fogalmazza meg. Ahogy József Attila írja: „Az meglett ember, akinek szívében nincs se apja, anyja.” A szülőkről való leválás, az elengedésük elkerülhetetlen velejárója a felnőttségnek.
9. „Talán sosem vallasz kudarcot olyan mértékben, ahogyan én tettem, de tudnod kell, hogy vannak olyan bukások, amelyek elkerülhetetlenek. Lehetetlen kudarcok nélkül élni, hacsak nem élsz annyira óvatosan, hogy olyan, mintha egyáltalán nem is lennél – ebben az esetben ugyanis ez a legnagyobb ballépésed.”
(Elvileg belefekhetnénk egy kád zselébe, és egész életünkben ott dagonyázhatnánk, mert úgy védettnek érezhetnénk magunkat. De milyen unalmas lenne az! Ugyanakkor, ha valamilyen tevékenységbe fogunk, mindig ott kísért a kudarc kockázata. Az egyetlen lehetőség: vállaljuk ezt, akkor is, ha hiszünk a sikerben. Valaki egyszer azt mondta: a sikerből nem lehet tanulni semmit. A kudarcból viszont annál inkább.)
A kudarc visszajelzés arról, hogy kockázatot mertünk vállalni
10. „Az embereknek van egy olyan veleszületett képességük, hogy azokat a dolgokat válasszák, amik a legrosszabbak számukra.”
(A jót választani gyakran nehezebb, mint a rosszat. Például megdühödünk a gyermekünkre, és lekeverünk neki egy pofont, mert az könnyebb. Holott egyéb negatív következményt is ki lehet találni, ha az a gyerek valami rosszat csinál. Olyasmit, amiből valóban tanul – ilyen lehet például valamilyen munka, amit el kell végeznie, mielőtt játszani megy. A gyengébb fél bántalmazása bűn, és megalázó. A másik félelmét lehet csak vele kiváltani.)
