Öt jó regény 2019-ből – Miért élmény kortárs külföldi prózát olvasni?
Évente több ezer új könyv jelenik meg a magyar piacon. Lehetetlenre tehát nem vállalkozunk, így öt idén megjelent alkotást mutatunk be. Ráadásul regényeket. Hogy miért? Manapság az olvasók több dokumentum jellegű prózát választanak, mint fikciót. S ha mégis regény akad a kezükbe, akkor az inkább kortárs magyar, mint élő külföldi szerző műve. Most tehát szembemegyünk a közízléssel, és megpróbáljuk bebizonyítani: érdemes külföldieket is olvasnunk. Szélesítik a látókörünket, megismerünk más kultúrákat, látjuk, hogy az egész világon hasonló életkérdések foglalkoztatják az embereket.
Paulette Jiles író ízig-vérig déli asszony
1. A kapitány küldetése (Paulette Jiles)
Aki szereti az egyszerűen elbeszélt, megható, mégsem csöpögős történeteket, annak szívből ajánljuk ezt az irodalmi gyöngyszemet.
A kapitány küldetése a zűrzavaros, 19. század végi Texasban az, hogy hazajuttasson rokonaihoz egy kislányt, akit korábban elraboltak az indiánok. Johanna, amint a kapitány elnevezi, kezdetben egy szót sem szól, hiszen nem is tud angolul. De hamar megtapasztalja, hogy kísérője jó ember, és egyre inkább ragaszkodik hozzá. Az idős férfi szintén megszereti Johannát, így aztán egyre nő a kettejük közti kommunikáció tere.
A cselekmény az ő veszélyekkel teli vándorlásuk története. Az úton levés mindig szimbólum. Azt jelképezi, nemcsak térben és időben tartunk valahonnan valahová, hanem a személyiségünk is fejlődik. Az eredeti célokat felülírhatják a lelki változások, mint ahogy ez a kapitánnyal és Johannával is megtörténik. Kiderül, a kislánynak ugyancsak küldetése van: ismét szeretetet vinni a megfáradt férfi életébe.
A filmben Helene Zengel és Tom Hanks alakítják majd a két főszerepet.
2. Tékozló szeretet (Elena Ferrante)
Elena Ferrantéról csak annyit tudunk, hogy Nápolyban született, és hogy remekíró. Ő döntött úgy, hogy nem fedi fel a kilétét. Azt akarja, szövegei a jelenléte nélkül is működjenek. Az életrajz-mániások tehát meg vannak lőve – egészen addig, míg el nem olvasnak egy Ferrante-regényt, mert utána már keresni fogják a következőt. Az író a szöveg dísztelenségével hódítja meg a szíveket, azzal, hogy szépen és egyszerűen ábrázol bonyolult lelki folyamatokat.
A Tékozló szeretet Ferrante talán a leginkább zavarba ejtő könyve. Nyomozásnak indul – az egyes szám első személyben beszélő Delia édesanyja váratlanul és különös körülmények között meghal. Delia megpróbálja rekonstruálni anyja életének utolsó napjait. Kiderül, hogy ha mindent meg akar tudni, sokkal inkább vissza kell nyúlnia a múltba, s főként önmagávalkell szembenéznie.
Mert a másik érzéseit nem ismerhetjük meg maradéktalanul, csak a sajátjainkkal lehetünk tisztában. Így válik Delia nyomozása saját énjének feltárásává, önmaga jobb megismerésévé. E belső érés elengedhetetlen mozzanata, hogy beismerje, lényének szerves része az édesanyjával való kapcsolat.
A Tékozló szeretet című regényből készült film jelenete
3. Drága kis szívem (Gabriel Tallent)
A Teknőc becenevű kamasz lány egyedülálló apjának a szexuális játékszere, miközben ugyanez az apa odaadóan tanítgatja őt különféle túlélési technikákra. Az abúzust az író olyan diszkréten ábrázolja, hogy nem dobjuk el a könyvet azzal, "ó, minő borzalom", hanem kíváncsiak leszünk a végkifejletre.
Teknőc mindenkitől elszigetelődik, miközben undorodik önmagától. Ahogyan az lenni szokott, mint bántalmazott ő is magát hibáztatja, miközben apjához a végletekig ragaszkodik. A dolgok akkor kezdenek megváltozni, amikor Teknőc életébe belép Jacob. A lánynak derengeni kezd, hogy valami nincs rendjén. Ez akkor tudatosul benne, amikor apja egy kislányt visz haza, és erőszakol meg.
A történet megrendítő ábrázolása a változásnak, amint a bántalmazójától testileg-lelkileg függő ember a bántalmazó ellen fordul, és a végletekig szembeszáll vele. Teknőc később igazi otthonra talál, ahol egy szerető személy mellett meggyógyulhat a lelke.
A 21. Század Kiadó Kult-könyvek sorozata a könyvborítóival is kitűnik.
4. Élet – Harcom 4. (Karl Ove Knausgård)
Sorozathősökről szóló írásunkban már említettük az írót, de ezúttal kiemeljük az idén magyarul megjelent részt. Az apához való viszony, a nőkkel való kapcsolat és a gyermekkort feldolgozó három kötet után az Élet a főhős első önálló éveit ábrázolja. Érettségi után képesítés nélküli tanárnak áll Norvégia egy, az otthonától messze eső részén. Minden tetszik neki, mindennek örül: egyszerű szállásának, kollégái társaságának, a diákjaival való kapcsolatnak. Ez már az ő élete, egyedül az övé, amelyre nem telepszik rá a zsarnok apa nyomasztó árnyéka.
Karl Ove Knausgård a saját nevén írta meg hatkötetes önéletrajzát, amelyben életének minden szereplője szintén eredeti néven szerepel. A legapróbb mozzanatokig lecsupaszítja önmagát és a környezetében lévőket. Ami egyedül nyomasztja, az a szüzessége; azt nem sikerült elveszítenie. Sőt, attól tart, soha nem is fogja, így egy idő után már fél közeledni a nőkhöz.
Önállóság, szabadság, barátságok, bulik, az első munkahely varázsa, kínzó erotikus vágy – ebben a regényben mind jelen vannak egy fiatal embert formáló körülmények. Végül a várva várt esemény is bekövetkezik: a főhőst erotikus értelemben szintén férfivá avatja az élet.
Karl Ove Knausgard 17 évesen és most
5. 1. Menny és pokol; 2. Az angyalok bánata; 3. Az ember szíve (Jón Kalman Stefánsson)
A trilógia az a fajta több száz oldalas mű, amelynek első és második kötetét végigolvasva örülünk, hogy van folytatás. Aztán a harmadik után bánatosan tesszük le a könyvet: de kár, hogy véget ért! Most aztán mikor fogunk megint ilyen jó olvasmányra bukkanni?
Pedig a cselekményben ábrázolt világ első pillantásra távol áll a miénktől. Izland a 20. század elején. Kíméletlen tél, állandó hófúvás, viharos szél, napi küszködés az túlélésért. De ha jobban belegondolunk, ráébredünk: a magunk miliőjében mi is küszködünk, számunkra is fel van adva a lecke, miképpen vészelünk át egy-egy nehezebb szituációt.
A regény főhőse a fiú. Ő az egyetlen, akinek az író nem ad személynevet, így emeli ki a többiek közül. A fiú még nincs készen mint személyiség, ugyanakkor távolabbra tekint a puszta túlélésnél. Könyveket olvas, eredeti észrevételei vannak, átlát a jelenségeken, és meg tudja ragadni a dolgok lényegét. Befogadója, a szép és különc özvegyasszony feltett szándéka, hogy taníttassa. De még megbízza egy felnőtté avató küldetéssel: kísérje el a postást életveszélyes téli útján, élet és halál, menny és pokol között.
A fiú megvívja harcát az elemekkel, ám a lezárásban a halállal szemben nem a könyvek, hanem a szerelem bizonyul erősebbnek.
Jón Kalman Stefánsson izlandi író
