Olvass szépirodalmat – csodák fognak történni veled!
Tényleg kimegy a divatból?
Vajon igaz-e, hogy nem baj, ha a szépirodalom „kimegy a divatból”? Egy kutatás szerint az emberek figyelmének ideje 2000-ben 20 másodperc volt, de ez 2015-re 8 másodpercre csökkent. Elég lesújtó hír, nemde? És ez még csak az átmeneti figyelem, tehát az a fajta, amikor valami ideiglenesen késztet arra, hogy odasasolj. A szándékosan fenntartott figyelem kb. 20 perc. Arról még nem szól a fáma, ez mennyi időcsökkenést jelent öt évvel ezelőtthöz képest. Viszont a tanárok sokat tudnának regélni róla: az évek múlásával egyre nehezebb a nebulók érdeklődését fenntartani.
A könyv mindenkinek jól áll. (Fotó: Michael Smithey)
Az online térben nem annyira olvasunk, inkább szkennelünk
Az online ismeretszerzést a szépirodalom olvasása helyett tehát senkinek sem javasoljuk. A neten sokkal felszínesebben, szkennelésszerűen ugrándozva tájékozódunk, ami még csak nem is hasonlítható például a regényolvasáshoz. A pszichológiai kutatások azt mutatják, utóbbi olyan előnyökkel jár, amikhez kismillió számítógép előtt töltött órával sem juthatunk hozzá.
Az online térben szkennelésszerűen olvasunk. (Fotó: Amadou Diallo)
1. Minél több szót ismersz, annál pontosabban látod a világot
Azok a gyermekek, akikkel olvasnak a szüleik, több szót ismernek, és használják is őket érzelmeik kifejezésére. Szókincsünk emellett gondolataink kifejezésére is alkalmassá tesz, sőt, a nyelv visszahat az érzelmekre és a gondolkodásra.
Orvosok tapasztalják, milyen nehezen osztják meg a betegek a testi tüneteiket. Sokan csak annyit tudnak mondani: „fáj”. De arra már képtelenek felelni, milyen típusú a fájdalom. Szúró? Tompa? Éles? Holott ezek az információk kulcsfontosságúak lehetnek a gyógyításban. Némi túlzással mondhatjuk: a nyelvi szegénységbe akár bele is lehet halni.
Minél több érzelemkifejezést ismerünk, annál árnyaltabban tudunk gondolkodni a saját és embertársaink érzelmi állapotáról. Ez jelenti az érzelmi intelligenciát, amelynek híján csak bukdácsolni fogunk a kapcsolatainkban.
Szegényes szókinccsel még az orvosnál sem boldogulunk. (Fotó: Everett gyűjtemény)
2. Megtanulsz megérteni másokat
A szépirodalom olvasása pozitívan hat az együttérzésre, az empátiára. Általa ráadásul önmagunk és mások mentális állapotát is jobban megértjük, illetve értelmezni tudjuk az emberek viselkedését és a mögötte meghúzódó szándékot. A mesekönyvek olvasása már a 4-6 éves gyermekeknél erre az eredményre vezet.
Aki tehát rendszeresen gondolkodik a regényhősök fejével, és megéli érzéseiket, az a való életben is jobban megérti a környezetében élőket, és együtt érez velük. A kutatások szerint ugyanazok az agyi területeink aktiválódnak, amikor egy könyv lapjain helyezkedünk bele mások nézőpontjába, mint amikor a valóságban.
Ha sok szépirodalmat olvasol, empatikusabb leszel. (Fotó: Jose Luis Pelaez Inc.)
3. Egy jó könyv jó változásokat indíthat benned
Azok, akiket megérint egy irodalmi mű, később máshogy értékelik saját személyiségüket. A kutatók különösen a tapasztalatra való nyitottságukban érzékeltek növekedést. A tapasztalatra való nyitottsághoz a fantázia, az esztétikai érzékenység, a belső érzésekre való odafigyelés, a változatosság kedvelése és az intellektuális kíváncsiság, stb. tartozik. Egyes vizsgálatok szerint az önmagunkról való gondolkodás nem azzal függ össze, hogy esszét vagy éppen novellákat olvasunk, hanem hogy mennyire ítélünk művészinek egy szöveget. Más kutatások azt figyelték meg, hogy akik szépirodalmat olvasnak, inkább segítenek másoknak akkor is, ha az számukra veszéllyel vagy áldozatokkal jár. Tehát altruista, azaz emberbarát viselkedést mutatnak.
Nyitott leszel az új, különleges élményekre. Érdekes emberré válsz érdekes élettel.
4. Ha sokféle könyvet olvasol, elfogadóbb leszel
Az előítéletek táptalaja a tudatlanság, a személyes kapcsolatok hiánya, és ha az emberek nem tudnak a másik csoport helyzetébe belegondolni. Egy kísérlet szerint azok, akik elolvastak egy muszlim nő életéről szóló regényrészletet, a kontrollcsoporthoz képest kevésbé előítéletesen viselkedtek egy képfelismerési helyzetben. A fotókon vegyesen szerepeltek arab és kaukázusi arcok, illetve olyan emberek, akiknek arab és kaukázusi felmenőik vegyesen voltak, vagy akikről nehezebben lehetett ezt megállapítani. A szépirodalmi szöveg olvasói kevésbé gondolkodtak merev arab és kaukázusi kategóriákban, többször mondták az emberekre, hogy vegyes családokból származnak, és kevesebbszer társították a dühös arcokat az arabokhoz.
Sokan persze nem ismerjük el, ha előítéleteink vannak. Érdemes azonban arra gondolni, hogy mi magunk is válhatunk mások előítéletének áldozatává, ami viszont már cseppet sem kellemes.
Megszabadulsz az előítéletektől, amelyek másoknak fájdalmat okoznak
5. Ha rendszeresen olvasol, tovább élsz, és még többet olvashatsz
Egy vizsgálatban, amelyben közel 4000 fő vett részt, az eredmények szerint a rendszeresen olvasók között 20 százalékkal kisebb a valószínűsége annak, hogy valaki 12 éven belül meg fog halni.
A szépirodalom fiatalon tart. (Fotó: Santiago Bañón)
6. Minden könyv „mentális kijárat”
Egy felmérés szerint már 6 perc olvasás 68 százalékra viszi le a stressz-szintedet. Ha elkezdesz olvasni egy történetet, rögtön egy alternatív világba csöppensz. Ezeken a helyeken kiválaszthatod a hőseidet, és sokat tanulhatsz tőlük, miközben végig biztonságban vagy.
Azon túl, hogy gyakorlatilag nincs olyan élethelyzet, amiről ne szólnának remek könyvek, ma már számos pszichológiai kutatás megerősíti, hogy érdemes időnként lelassítani, és olvasni a gyermekeinkkel, illetve elmélyült magányunkban.
A regény gond nélkül elszöktet egy másik világba, ahol bárki lehetsz.
(Milanovich Domi cikke nyomán)
