Mautner Zsófi Főzőiskolája - Középfok
Tegye fel a kezét, aki szereti a házimunkát! Hát, nem látok nagy kézerdőt, kedves Olvasóm. Az enyém sincs fent, sőt, még el is dugtam a hátam mögé.
A házimunkát, amit a legkevésbé csípek, úgy hívják, hogy főzés. Még a többi csak-csak: ha felporszívózom a lakást, legalább pár napig tisztaság van. Ha kivasalom az ingeket, a férjem kellemesen érzi magát bennük. Ha elmosogatok, egy ideig nincs gond a piszkos edényekre.
De a főzés? Rengeteget pepecselni az étellel? Hogy pillanatok alatt eltűnjön? Mert befalják, mert befalom. Megéri? Így aztán nálunk a férjem főz.
Mautner Zsófi, a gasztrodíva szerint megéri főzni. Mert számára a főzés nem házimunka, hanem művészet. Annak a művészete, hogyan készítsünk ehető műalkotásokat, és tartsuk jól velük a szeretteinket, a vendégeinket, akik ezért hálásak lesznek nekünk. Magyarán a főzéssel örömet szerzünk. Magunknak is. Az pedig, hogy a kaja egy szemvillanás alatt landol a bendőkben, és az imént roskadozó asztalon hamarosan csak az üres tányérok árválkodnak, a siker jele, nem pedig a kudarcé.
Gasztrodíva. Nemcsak azért, mert több mint tíz éve milliónyi ember olvassa a blogját, a cikkeit, megfőzi a receptjeit, vagy megnézi őt a tévében. Hanem mert a megjelenése is olyan, mint egy díváé. Tüzes, fekete szemek, dús, göndör fekete haj, villogó tekintet és áradó mosoly. Végtelen életöröm, megfűszerezve a méltósággal, amely a lényéből fakad, és amely őt az ízek és a szívek úrnőjévé avatja. Alázatos úrnővé, aki megosztja a tudását, a főzés iránti szeretetét – könyvekben is. „Azért írtam, hogy segítsek megtalálni vagy megszerezni azt a magabiztosságot a konyhában, amely megalapozza olvasóim későbbi rutinját és kreativitását” - vallja Főzőiskola – Alapfok című könyvében. A közönség Aranykönyv-díjat szavazott meg a műnek.
Zsófi most folytatja a második könyvvel: Főzőiskola – Középfok című kötete a napokban jelent meg. A borítón a mi gasztrodívánk mosolyog, a lapokon pedig receptek és csodaszép, színes képeken különféle ételek. A vágódeszkán dagasztás nélkül készíthető kenyér illatozik, a paradicsomszószos, sonkás, rukkolás pizza láttán összefut a szánkban a nyál, a világkonyha rejtelmeit kóstoltatja meg velünk a hummusz, a közel-keleti csicseriborsókrém. A kánikulában jólesik az ízlelőbimbóknak a hideg almaleves, és szintén kihagyhatatlan idényétel a hagyományos lecsó.
A vállalkozó kedvűek, akik szeretnek újdonságokat kipróbálni, készíthetnek csípős mogyorószószt, spenótos-rokfortos pitét, fűszeres grillfasírtot vagy meggyes tejpitét. Megannyi egzotikum. A recepteket, akár az első könyvben, ezúttal is kiegészíti egy DVD-melléklet, amelyen meg lehet nézni az ételek elkészítését.
Bevallom, a kötetet lapozgatva kedvet kaptam odaállni a tűzhelyhez. Zsófi könyve azt sugallja, még belőlem is lehet konyhaművésznő. Miért ne? Úgyis most újítottuk fel a főzőhelyiséget, fel fogom avatni joghurtos padlizsánsalátával. Nagyot néz majd a férjem!
Rados Virág
Klikkelj a linkekre, és tudj meg többet Mautner Zsófi szakácskönyveiről:
