Kiszorítja-e a gyengébb nem az irodalomból a férfiakat?

Tisztelgés a női olvasók és szerzők előtt nőnap alkalmából.

Vizsgálatok bizonyítják, hogy a nőknek egyre több közük van a könyvekhez, mint a férfiaknak. Több olvasó, könyvtárlátogató és vásárló kerül ki soraikból, mint bármikor a világtörténelemben. Hol vannak már az idők, amikor a könyvek fedelébe tűt szúrtak, így figyelmeztetve a szebbik nemet, hogy az olvasásnál üdvösebb a házimunka? A nemzetközi nőnap alkalmából női szépírókról emlékeztünk meg.

„Abban a pillanatban, hogy a nők eltűnnek a föld színéről, a regény is meghal.”

Ian McEwan, Booker-díjas író

Az Amszterdam, a Dióhéjba zárva, A Chesil-parton és más kiváló művek szerzője egy saját kísérlet után fogalmazta meg sommás ítéletét. Fogta magát és a fiát, meg egy rakás könyvet, kiment egy londoni parkba, és elkezdett ingyen olvasmányt osztogatni. Rövid idő alatt szétosztottak harminc könyvet, de szinte csak nők között. Ők ugyanis lelkesen és hálásan fogadták az ajándékot, míg a férfiak gyanakvók vagy elutasítók voltak.

McEwan érdekes következtetést vont le tapasztalatából, de azt a felmérések is igazolják, hogy a nők jóval többen olvasnak és vásárolnak könyvet, járnak könyvtárba, mint a férfiak. Igazából még a férfiaknak szánt könyveket is nők veszik a boltokban. Ráadásul kitartóbbak a könyvolvasásban: ha egy férfi és egy nő egyszerre kezd bele valamilyen regénybe, valószínűbb, hogy a nő be is fejezi azt, és közben az utolsó betűig elfogyasztja az olvasmányt, nem pörget át részeket vagy oldalakat.

A nők szinte minden műfajban fej fej mellett haladnak a férfiakkal, egyes esetekben még meg is előzik őket. A romantika például a nőknek mindig is jobban állt. Az érzelmes mesék rajongóinak Danielle Steel kötelező olvasmány (legutóbbi regénye a Royal), a magyarok közül Fejős Éva (Hotel Bali/ Eper reggelire) vagy Fábián Janka (A szabadság szerelmesei) kiapadhatatlan forrása a könnyes históriáknak.

És itt van Patricia Gibney és az ő Lottie Parker-sorozata. A szemfüles nyomozónőnek egy vértócsában heverő hulla meg se kottyan (A bűnös lány), bátran keresi az igazságot a fáról lógó tetem esetében is (A hiányzók). A svéd Camilla Läckberg igazi babaarcú szépség, aki borzongató thrillerekkel örvendezteti meg a sötét sztorik rajongóit (A boszorkány, Az idomár, Eltitkolt életek a Skandináv krimik sorozatban). A fantasyben jeleskedik az ukrán Natalia Sherba, akiben volt szufla az Óramágusok sorozat öt részét is piacra dobni.

Margaret Atwood már régen jelen van a komoly alkotók között, legközelebb megjelenő műve találó nőnapi könyv lehetne. A Pénelopeia a feleség szempontjából beszéli el Odüsszeusz kalandozását. A 21. Század Kiadó KULT sorozata csupa meglepetés: lám, mi mindenre képes egy nő, ha tollat ragad. Bridget Collins Könyvkötője, Stacey Halls Familiárisok vagy A lelenc című regénye felejthetetlen olvasmány. És hamarosan megjelenik a Bánat és öröm Meg Masontól.

Köztünk van, él és alkot az angol Zadie Smith, akinek debütáló regénye, a Fehér fogak azonnal bestseller lett, és számos díjat kapott. A szintén brit Bernardine Evaristo pedig az első fekete származású nő, aki elnyerte a Booker-díjat, köszönhetően A lány, a nő és a többiek című remekművének. Evaristo nem mellékesen régóta szószólója a színes írók és művészek bevonásának a kulturális életbe.