József Attila franciatudása, avagy miért éri meg idegen nyelveket tanulni?
Igencsak zavarta József Attilát, hogy nem tud franciául, amikor nővére, Jolán jóvoltából 1926-ban Párizsban kötött ki. Na de nyelvtudás híján miképpen értsen szót a párizsiakkal?
Igencsak zavarta József Attilát, hogy nem tud franciául, amikor nővére, Jolán jóvoltából 1926-ban Párizsban kötött ki. A fiatal költőnek Bécset követően leghőbb vágya volt, hogy eljusson a francia fővárosba, a művészek és művészetek zarándokhelyére. Na de nyelvtudás híján miképpen értsen szót a párizsiakkal? Bőszen nekilátott franciát tanulni.
A kenyér és az anyacsavar
Szállásadói és barátai, Hont Ferenc rendező-dramaturg és színésznő felesége, Erzsike döbbenten vette észre: Attila ki sem mozdul a padlásszobából, ahol naphosszat magol. A házaspár csak az étkezések idején találkozott vele.
Néhány nap múlva ebéd előtt Hont Ferenc megkérte Attilát, hozzon kenyeret a boltól. Gondolta, a vendég így kipróbálhatja vadonatúj nyelvtudását, hiszen éppen eleget gürcöl a nyelvkönyvek felett. A költő azonban restelkedve nézett Hontra.
- Nem tudom, mit jelent franciául az, hogy kenyér - szégyenkezett.
Hont elképedt. Létezik ember, aki ennyi éjjel-nappali tanulás után egy ilyen egyszerű francia mondatot sem bír kinyögni? Csodálkozását látva József Attila büszkén felszegte az állát.
- Na de te tudod, mi az, hogy anyacsavar? - kérdezte.
Hasznos dolog más nemzetek nyelvén tudni
Kisült, hogy a költő a szavakat betűrendben vágta be, de a K-ig még nem jutott el. Három-négy hét alatt azonban A-tól Z-ig kivégezte a szótárt, majd hasonló módszerrel a nyelvtant is felfalta. Beszélni gyakorlatilag még nem tudott franciául, de a verseit már hibátlanul fordította le a nyelvre.
József Attila persze zseni volt, nem mindennapi koponya, kiváló költő, enciklopédikus műveltségű értelmiségi. A legtöbben azonban nem vagyunk ilyenek. A fenti módszernél számtalan hatékonyabb metódus létezik. Ha nem vagy meggyőződve róla, hogy érdemes idegen nyelveket tanulni, fusd át az alábbi érveket.
1. Tudatosabb jelenlét
Manapság a csapból is a tudatosság folyik, és az emberek vércseként csapnak le a különféle mindfulness-könyvekre. Ezekkel csak az a baj, hogy a siker fifti-fifti. Vagy elsajátítod a tudatosságot egy könyv segítségével, vagy nem. A nyelvtudásról azonban a kutatók megállapították: a kétnyelvű embereknél erősebb a kognitív kontroll. Ez azt jelenti: a nyelvtudás a beszéd, a tudatosság és az emlékezet irányítására is jó hatással van, ami sikeresebb meggyőzőkészséghez, intenzívebb koncentrációhoz, hatékonyabb munkavégzéshez vezet. A nyelvtanulás stimulálja az agy fentiekért felelős területeit.
2. Csökkenti az idegrendszeri betegség kockázatát
A jelenség kizárólag a nyelvtudásnál figyelhető meg. A hippokampusz, az előagy egy része nélkülözhetetlen ahhoz, hogy memorizáljuk az összetett információkat, eseményeket. Nyelvtanulás közben a hippokampusz növekszik. Számtalan idegrendszeri megbetegedés elsőként a hippokampuszt támadja, hasznos tehát a megerősítése.
3. Magasabb lesz az IQ-d
Azoknak, akik legalább egy vagy két idegen nyelven beszélnek, jobb az olvasás- és beszédkészségük, és az intelligenciahányadosuk is magasabb. Ha pedig valaki azt gondolná, életkora miatt ő már lemaradt a jóról, annak csodás hírünk van: bármikor el lehet kezdeni nyelvet tanulni, komoly munkánál a siker nem marad el. Az agy az élet során ugyanis folyamatosan fejlődik. Ha bizonyos részei elhalnak, új területeknek osztja ki a korábbi feladatokat.
4. Késlelteti az öregedést
Ezt az eredményt a skót Edinburgh-i Egyetem kutatói 2014-ben publikálták. Azok, akik legalább egy idegen nyelven beszélnek, ellenállóbbak a demencia egyes típusaival szemben. A többnyelvű beszélők körében mintegy 4-5 évvel később jelentkeznek az elbutulás tünetei, mint az egynyelvűeknél. Ez igaz az Alzheimer-kórra is.
5. Erősíti a megosztott figyelmet
A megosztott figyelem (multitasking) korát éljük. Nem egy monoton munkafolyamat terhel tehát minket egész nap, hanem több kisebb feladat, amelyek között az agyunknak “ugrálnia” kell. Márpedig az agynak sokkal több energiáját emészti fel több apró feladat, mint egy nagy munkafolyamat. A nyelvtanulás fejleszti az agy azon területeit, amelyek a feladatok közötti gyors váltási képességért felelősek. Ezáltal lassabban fáradsz el, és lényegesen hatékonyabb leszel.