Az író és a marketing
„A piac szabad akar lenni, és nincs ember, akinek a piacnál nagyobb ereje lenne." (Anthony Capella, angol író)
Valóságos felháborodáshullámot keltett, amikor annak idején a neves színész, Cserhalmi György lett a reklámarca valamelyik cég valamelyik termékének. Hogy micsoda? - hörögtek sokan. Egy művész így lealacsonyodik? Amikor neki a világot megváltó deszkákon a helye, nem holmi frinc-franc reklámokban!?
Ma már mit nem adna számos művész, ha főműsoridős reklámban szerepelhetne! Óriási a dolog publicitás-értéke, nem beszélve a gázsiról, amit érte kapna.
Mégis akadnak, akiknek nincsen ínyére az ilyesmi. Akik most is fanyalognak, ha a kultúra reklámja kerül szóba. Azt hinné az ember, rég lejárt lemez, ami annak idején az Élet és Irodalomban az Áru-e a kultúra? címmel vitasorozatot gerjesztett. Ma egyértelműnek tűnik a válasz: igen. Hiszen a könyv, a színházjegy, a hangversenybérlet pénzbe kerül, és a kultúra fogyasztóit, azaz a potenciális vásárlókat rá kell venni, hogy az összeget kiadják a célra. Ezt pedig csak úgy lehet, hogy vonzóvá tesszük a kulturális terméket, tehát reklámozzuk.
A könyvek kiadása köré egész marketing-stratégia épült ki, sőt, a könyvmarketing már külön szakma. Része a borítótervezés, a tipográfia, az ajánló (fül-) szöveg, a kötetek megfelelő helyre rakása a könyvesboltokban, a reklámakciók, a plakátok, könyvbemutatók, dedikálások, a mű sajtóban való terjesztése. Sőt, a szerző is jól teszi, ha beszáll a buliba – a saját sikere érdekében.
Az írók jelentős része azonban mindezzel nem óhajt foglalkozni, mondván: ez nem az ő dolga. Meg lehet érteni az ő álláspontjukat is, elvégre az ember valóban sokat melózik, amíg kiteszi a pontot a szöveg végére. Sokan azt mondják, ők képtelenek a saját könyveiket reklámozni. Különben is, Amerikában ügynöke van egy írónak. Igen ám, de ott is csak annak van ilyenje, aki már befutott, tehát meg tud fizetni egy menedzsert. Az amerikai írók zöme vért izzad, ha boldogulni akar.
Én is siránkoztam eleinte, mennyi mindent magamnak kell megoldanom. Aztán láttam, mekkora publicitást hoz a szerzői Facebook-oldalam, és nemcsak a regényeimről szóló posztokkal, hanem a saját életemből vett jelenetekkel. Itt a férjemmel kirándulunk, ott egy kiállítás modellje vagyok, vagy egyszerűen csak bemutatom a lakásom részleteit. Imádok szép verseket, fotókat, festményeket is megosztani. (Egyébként a „pózolj férjjel”-féle fényképek a legkapósabbak.)
Most ugyanezt csinálom a férjemmel közös online könyvesboltunk, a Mai Könyv webáruház Facebookján meg a weboldalán is, például ezzel a bloggal. Még egy online marketing tanfolyamot is elvégeztem tavaly, hogy képben legyek. Rá is harapott a témára egy újságíró kolléga, aki interjút csinált velem a HR Portál című internetes újságba. Neki is elmondtam: laikus elképzelés, hogy egy írótól távol áll a marketing, azaz, hogy „eladja magát”. A művészek már a premodern korban is igyekeztek kapcsolatot tartani a közönséggel, csak akkor ezt nem marketingnek hívták. Szalonokba jártak, rendszeresen találkoztak az olvasóikkal és egymással. Menedzselték magukat. A visszavonultan élő író vagy költő akkor is ismeretlenségre volt kárhoztatva.
Elavult az a mondás, hogy „jó bornak nem kell cégér”, és tévedés, hogy „a jó könyv magától megtalálja az olvasót.” Egyetlen könyv sem fog senkihez a saját lábán elmenni, és bekopogtatni hozzá az ajtón. De még a könyvesboltban sem fog a kezébe ugrani. Kell, hogy valaki az olvasó figyelmébe ajánlja. Ez lehet egy ismerős, a sajtó, a reklám. Sőt, maga a szerző, hiszen az írásait ő ismeri legjobban.
Egyszer kíváncsiságból megkérdeztem az ismerőseimet, ki hogyan választ könyvet – személyes ajánlás, reklám, a sajtó vagy önálló választás alapján. A többség azt állította, ő maga választ. Na persze, mindnyájan szeretnénk azt hinni, hogy mi döntünk, még egy ilyen manipulált világban is, mint a piaci társadalom. Ám a felmérések mást mondanak. A leghatásosabb az ismerős, barát ajánlása, a második helyen a reklám áll, és csak utána jön a sajtó. Ez van.
Rados Virág
Ajánlott olvasmányok:
Bauer András - Berács József - Kenesei Zsófia: Marketing alapismeretek. Akadémiai Kiadó, 2014
Bernschütz Mária - Deés Szilvia - Kenéz András: Marketing esettanulmányok - Kihívások és megoldások a magyar piacon- eset@marketing.edu. Akadémiai Kiadó, 2013
Rekettye Gábor: Marketing a magyar kisvállalatoknak. Akadémiai Kiadó, 2012
