Az e-könyv illata, avagy miért ne legyünk technofóbok?

„Szeretem kézbe venni, lapozgatni, beleszagolni, érezni az illatát” - ilyesféle tiltakozásokat hallok az e-könyvvel szemben. Tehát e-könyv nem kell.

Hasonló mondatok hangzottak el az internetes újságok megjelenésekor. „Szeretem kézbe venni, lapozgatni, beleszagolni, érezni az illatát.” Mármint a papírújságét. Ma már rengeteg ember tájékozódik a netről, és eszében sincs az újságosbódénál drága pénzért megvenni azt, amit a számítógépe előtt ülve, csekély havi térítés fejében az otthonában megkaphat. Gondoltad volna, hogy így lesz?

Vagy amikor karácsonyi, húsvéti, születésnapi, névnapi lapokat vásároltál, körmölted rájuk az üdvözlőszöveget, felbélyegezted, majd feladtad őket, még sorban is álltál a postán, gondoltad volna, hogy egyszer majd mindezt e-mailben, egy kattintással elintézheted?

Gondoltad volna, hogy a sokáig cikinek számító mobiltelefont, amelyet eleinte bunkofonnak csúfoltak, nemhogy használni fogod, de még a vezetékestelefon-előfizetését is lemondod? Mert a beszélgetéseidet jobban megéri a mobilról intézni, az ismerőseidnek ugyanis szintén csak az van.

Gondoltad volna, hogy a gáztűzhellyel való macera helyett csak benyomod a mikrosütőbe a vacsorát egy tányéron, és pár perc múlva már eheted is? Gondoltad volna, hogy a két kezünk helyett mosogatógép fog mosogatni, mosógép fog mosni, ráadásul beprogramozható változatban? Igaz, vasalógép nincsen – létezik azonban elektromos vasaló a korábbi szénnel működő helyett, amely nehéz volt, és lengetni kellett, hogy megfelelő hőmérsékletűre hűljön.

Arra pedig már csak szépapáink emlékeznének, ha élnének, hogy feltűnésekor a biciklit az ördög találmányának tartották, amire tisztességes ember nem ül fel. Később a férfiak felültek, de ha egy nő biciklizni merészelt, az csakis valami rosszféle lehetett. Az én nagyanyám meg sem tanult közlekedni a járgányon, mert a nagyapám nem engedte meg neki. Ma pedig?

Mindezzel csak azt akarom mondani, hogy a változás megállíthatatlan. Akkor is bekövetkezik, ha hadakozunk ellene, és akkor is, ha nem.

Mégis mindig volt tiltakozás az újdonságok ellen. Amikor hódító útjára indult az internet, a fél értelmiség farkast kiáltott, vagyis azon jajongott, hogy itt a Gutenberg-galaxis vége, a könyveknek annyi. Aztán mégis megmaradtak a könyvek. Mert az emberiségnek szüksége van rájuk.

Az e-könyvvel, félreértés ne essék, nem tűnik el a könyv, hanem egy másik formában is terjed. Egy kis kütyü szükséges hozzá, amelyet egyszer kell megvásárolni, és feltölthető rá akár egy hatalmas könyvtár. Kis helyen elfér, nem kell azon töprengeni, hová rakjuk otthon a rengeteg könyvet. És az e-book is hordozható.

Hogy nincsen illata, és nem lehet lapozgatni? Na bumm. Egyébként lehet lapozgatni, csak másképpen. Az illat pedig? A jó könyvnek mindenféleképpen van illata. Nem a tárgyat kell szagolgatni, hanem elmélyedni a történetben, azaz használni a képzelőerőnket. Így lesznek színesek-szagosak az olvasmányaink.

Ja, és az e-könyv lényegesen olcsóbb. Nálunk most 1900 forint körül van az ára, és elterjedésével ez csak csökkenni fog. Nem lehet majd sivalkodni, hogy azért nem olvasunk, mert drága a könyv.

Végezetül néhány érdekes bónusz-gondolat Huszti Gergelytől, a Libri Kiadó vezető szerkesztőjétől: "Bevallom, én nem ragaszkodom a könyv illatához, a lapozás élményéhez, a fontos részek szamárfülezéséhez vagy a polcaimon sorakozó papírhadsereghez. Ellenben ragaszkodom a jó történetekhez, a hús-vér karakterekhez, a tanulságos életrajzokhoz és ahhoz az élményhez, hogy az apám, a szerelmem vagy egy barátom azt mondta a szövegre: te, ezt el kell olvasnod! Mert ez az az élmény, amely miatt fontos lesz egy könyv."

Ajánlott olvasmányok: e-könyvek, amelyeket majd mi is árusítani fogunk.